Monserrat csodái

Az Aranyparton fekvő kis üdülővárosból, Salouból érkezünk meg 2003. júliusában Monserrat-ba, ahol csodák sokasága vár ránk. A mi csoportunkból csak ketten megyünk ide. Van egy olyan lehetőség a turisták számára, hogy az itteni utazási irodák különféle utakat szerveznek a közelben és ezeken bárki részt vehet, bármelyik csoporttal is érkezett ide eredetileg. Így teljesen ismeretlen emberekkel indulunk útnak, a busz a szállodánk előtt vesz fel bennünket. Amint később megtudjuk, vannak közöttünk portugálok, angolok, oroszok és akad még egy magyar család rajtunk kívül. Óriási szerencsénk van, mert az idegenvezetőnk egy nagyon kedves, anyai részről magyar származású fiatal hölgy, aki három nyelven beszél a látnivalókról: angolul, magyarul és spanyolul. Ez a sorrend nekem kiváló, mert mire a spanyolra kerül a sor, már teljesen világos a szöveg és így tökéletesen tudom követni a spanyolt, oda tudok figyelni a kiejtésre, be tudom azonosítani a számomra ismeretlen szavakat. Nagyon élvezem ezt a helyzetet és rengeteget tanulok, nem hagyom lustálkodni az elmémet. Az egyik leghíresebb, Barcelonához közeli turista látványosság a Montserrat-hegy és az itt található, sziklákra épült Santa María de Montserrat nevű bencés kolostor. Az 1236 méter magas hegy különleges sziklaképződményeinek köszönhetően ez az egyik legegyedibb természeti jelenség Katalóniában. Gyönyörű kilátás és lélegzetelállító panoráma várja az ide látogatókat. Legmagasabb pontja a Sant Jeromi (Szent Jeromos) csúcs, ahonnan tiszta égbolt esetén a Pireneusok és Mallorca is látható. A hegy felületét rózsaszín konglomerátum, az üledékes kőzet egy fajtája fedi. A hegy a hegymászók körében igen népszerű. Először a kolostorral ismerkedünk meg. A bencés kolostor népszerű zarándokhely. A Kolostorban található Fekete Szűz szobrát, aki Katalónia védőszentje, évente mintegy kétmillió zarándok és turista keresi fel. Amint az idegenvezetőtől megtudjuk, az évszázadok során költőket, zeneszerzőket is megihletett a hegyi kolostor, katalán költők mellett Millet, Goethe is inspriálódott Montserrat által. Valószínűleg ez a hegy szolgált modellként Wagner számára, amikor megalkotta a Parsifal Montsalvat hegyét. Ez tulajdonképpen nem is hegy, hanem mészkőképződmény, ami egy tóból emelkedett ki. A mont szó hegyet jelent a katalánban, az elnevezés többi része pedig arra utal, hogy a hegy teteje nem egyenes, hanem csipkézett, szaggatott. A csúcsok sziklái különféle alakokat ábrázolnak, például felismerhető bennük elefánt, teve, teknősbéka, olyanok, mintha óriások faragta szobrok lennének. A sziklák egy részét dús növényzet borítja, de többnyire kopárak. Ez a látvány engem a görögországi, a sziklák legtetejére épült kolostorokra emlékeztet, itt pedig a csúcstól kissé lejjebb, 725 méter magasan. A kolostor nagy múltra tekint vissza, a XI. században alapította Oliba apát. Az évszázadok folyamán híressé vált kolostort Napóleon lerombolta 1811-ben és csak a XIX. század végén kezdték helyreállítani. A legrégebbi része egy XII. századbeli román kapu. A bazilikába a XVIII. századi átriumon keresztül jutunk, amelyet Montserrat múltját idéző rajzok díszítenek. A főoltártól jobbra mozaikokkal és reliefekkel díszített lépcsősorsor vezet a Fekete Szűz nyolcszögletű kápolnájába. A 95 centiméter magas XII. századi román Szűz Mária-szobor arca és keze sötétszínű, innen ered a Fekete Madonna elnevezés. A monda szerint a Fekete Madonna szobrot Lukács evangélista faragta, majd Szent Péter vitte magával a hegyre, hogy elrejtse azt a mórok támadása elől a VIII. században. A katalánok által csak Monaretának (kis feketének) hívott szobor valószínűleg valamikor egy tűzvészt vészelt át, és kissé megégett. A legenda szerint 890 körül egy pásztor furcsa fényt látott és énekszót hallott a hegyek között, így bukkantak rá az eltűntnek hitt ereklyére. A szobor Szűz Máriát és a kis Jézust ábrázolja, sötét bőrszínnel és arany ruhával. Az eredeti szobrot az apátoknak sikerült biztos helyre elrejteni és így megőrizni a történelem későbbi csatározásainak pusztítása elől is. Beállunk a hosszú sorba, hogy megcsodálhassuk a Fekete Madonnát, amelyről az a híresztelés terjedt el, hogy annak, aki megérinti a jobb kezét, gyermekáldásban lesz része. A szobrot üveg védi, csak a jobb keze van szabadon. Én is megérintem szabadon hagyott kezét, nem a gyermekáldás reményében, hanem szeretetből, hiszen a kedves kis alak tiszteletet, imádatot vált ki az emberből. Nem tudom meghatározni azt az érzést, ami hatalmába kerít, nem tudok arra sem rájönni, mi az a különleges vonás, ami miatt annyira kedvessé válik számomra, csak állok előtte és nem tudok szabadulni a varázsától. Azonban nem lehet sokáig időzni, hiszen még utánam is sokan szeretnék megnézni, tovább kell menni. A kolostorban 75 szerzetes él. A kolostor nem csak fontos vallási, hanem kulturális központ is. Könyvtárában több, mint 20000 kötetet, köztük 400 ősnyomtatványt, 200 papirusz tekercset, és 2000 kézzel írt kódexet őriznek. A XV. század óta saját nyomdával rendelkezik. A technika segítségével falra kivetített hatalmas színes képekben megnézzük a kolostor történetét, múltját és jelenét. A kolostor gazdag múzeummal is rendelkezik. Múzeuma három részre oszlik. Az őskori gyűjtemény a Montserrat barlangjaiban végzett ásatások leleteit, szerszámokat, kerámiákat mutat be. A Bibliai Kelet Múzeumában Mezopotámiából, Egyiptomból, Palesztinából származó régészeti leletek láthatók. Mi a Képtárat tudjuk csak megnézni, idő hiányában. Híres alkotók híres festményeit találjuk itt: El Greco, Caravaggio, Picasso, Degas, Renoir, Salvador Dali, Pissarro, Chagall alkotásait is megcsodálhatjuk. Találok egy híres Claude Monet képet, a címe Porte d’Aval (Aval kapuja). Van itt több impresszionista festmény is, amelyek iránt nagy az érdeklődés. Én is sokáig időzöm a kedvenc festőim képei között. Amikor ilyen helyeken járok, mint amilyen Monserrat is, mindig megcsodálom azt a hatalmas és halhatatlan erőfeszítést, amelyet emberek arra fordítottak, hogy megőrizzék a csodákat az utókornak. Hála nekik érte! Milyen jó, hogy vannak ilyen megszállott emberek! Sajnos nem sikerül meghallgatnunk Montserrat híres fiúkórusának éneklését, mert a fiúk most vakáción vannak. A fiúk a templom melletti Escolaniában, a régi zeneiskolában tanulnak és szombatonként a reggeli, déli és esti misén énekelnek és aki már hallotta őket, azt mondja, hogy ehhez fogható misén még nem vett részt. A kolostortól lehetne gyalogtúrákat tenni a különböző barlangokba, például oda, ahol a legenda szerint a Szűz szobrát megtalálták. Nem messze található egy forrás is, amelynek a vize fiatalít a monda szerint. Sajnos ezt nem találjuk meg, pedig szeretném megkóstolni a vizét, illetve inkább a hatására vagyok kíváncsi. Függővasúttal még feljebb is lehet emelkedni a sziklák között, de akkor, amikor mi ott voltunk nem működött, mert egy súlyos baleset történt és egy időre betiltották. A Salou-ba visszavezető úton kellemes beszélgetésbe elegyedünk az idegenvezetővel. Csodálom őt: ragyogóan beszéli a magyart, jól tud olaszul (apai ágon olasz származású), angolul egész jól beszél, bár ezt a nyelvet töri a leginkább, és mivel Katalóniában él és dolgozik, kiválóan tud spanyolul és katalánul. Beszél arról, hogy annak, aki itt akar érvényesülni, mindkét nyelvet kell ismernie, mert bilinguis (kétnyelvű) tartomány lett a Franco-diktatúra után, amikor az itt élők anyanyelvüket használhatták. Előjönnek az emlékeim a sok tüntetésről, amelyet a katalánok az önállósodásért vívott harcaikban szerveztek. Mindig nagy volt az ellenállás és az utálat a spanyol nyelvvel szemben, de az idegenvezetőnk szerint a legsúlyosabb problémák már rendeződtek.