Varázspálca

Ha lenne egy varázspálcám, nem kastélyokat rajzolnék az égre, és nem aranyat szórnék a tenyerembe. Elindulnék vele a Föld minden szegletébe. A szegénységet kivinném a hajnal elé, hogy ne találjon vissza. Kenyér illatát küldeném minden üres tányér köré. A fegyverek helyére madárdalt tennék. Kioldoznám a fájdalmat az emberek szívéből, és megtanítanám a reményt, hogy soha többé ne tévedjen el. Ha maradna még egyetlen érintetlen varázslat, csak annyit kérnék, hogy egyszer végre ne a csodáktól legyen élhető a világ. Amikor már mindenki mosolyogna, én még mindig egyetlen hiányt őriznék magamban. Azt, amelyre varázserő már nem maradt.